A Formula-2 harmadik hétvégéje volt a legutóbbi, monzai futam. A pontversenyben Eng, Stoneman, Palmer sorrend volt, mikor megérkeztek Olaszországba, de mikor távoztak, megválozott a helyzet.

Az 1. verseny időmérőjén Palmer nyert, de a 19 éves dán Johan Jokinen, aki nagyon gyors, csak rengeteget hibázik, most végre képes volt megmutatni tudását, de 76 századdal elmaradt Palmer idejétől. A 3. Marinescu lett, már majdnem 2 tizedre. A bajnokságban Palmer vetélytársának számítő Dean Stoneman 8., Philipp Eng pedig csak 11. lett.

A rajtnál Jokinen megelőzte Palmert, de átvágta a sikánt, ezért megbüntették és kiszállt a dobogóért folytatott harcból. Dean Stoneman a 8. helyről rajtolva felkerült egy safety car-os eset után a 2. helyre, és Palmer mögött végül 812 ezreddel ért célba. A 3. Vasiliauskas lett Brattel a nyakán. Eng pedig nem tudott előrébb lépni a 11. helyről.

A 2. verseny kvalifikációját is Palmer húzta be, 252 ezreddel megelőzve a mögötte végző Afanasievet, ami egy olyan sorozatban, ahol minden autó azonos, már rendkívül nagy előny. A pontversenyben a 4. helyért küzdő Afanasiev, vetélytársát, Will Bratt-et üdvözölhette a 3. helyen, Eng pedig 4. lett. Stoneman csak tizedik.

A versenyen senki nem tudta megszorongatni Palmert, így összehozta az év első duplázását, azaz mindkét versenyt megnyerte, a 2. helyért azonban ment a csata, a rajt után Bratt megelőzte az orosz Afanasievet, de a futam végén hibázott, és visszacsúszott a 3. helyre. A 4. az ismét remekül versenyző Stoneman lett. Eng pedig kiesett, így nullázott. 

A pontversenyben helycsere történt, Palmer átvette a vezetést 104 ponttal, a 2. Stoneman 91 ponttal, akinek az időmérőkön javulni kell, és akkor talán Palmert is megveri, a 3. pedig Eng 80 egységgel, aki egy borzalmas hétvégét tudott le. A 4. Will Bratt 61 ponttal.

Folytatás Június 19-én, Zolderben.

A mostani hétvégén több pályán 5 sorozat folytatódik, ebből hármon a sorozat számára új pályán indulnak a pilóták.
 
A legfontosabb a tavaly újraindult Formula-2, ahol a 3. állomásként Monzába utaznak a versenyzők. Az eddigi szereplés alapján hárman dominálnak, közülük is kiemelkedik (eddig) az osztrák Philipp Eng, őt követi Dean Stoneman, és Jolyon Palmer, a két brit.
 
A Formula-3 Euroseries idei kiírásának a 3. futama következik, Valencia. Ahogy Monza is új futam a Formula-2-ben, úgy Valencia is új versenyhelyszín a Formula-3 ennek az ágában. Az mindössze 13 állandó versenyzőből álló mezőny eddigi legjobbja Edoardo Mortara, aki eddigi négy versenyén mindig dobogós tudott lenni, de Marco Wittmann szorosan a nyomában liheg (Mortara 27 pt, Wittmann 26 pt). A nagy tehetség finn Valtteri Bottas csak egy 3. hellyel buszkélkedhet (összesítve 6.), csapattársa Alexander Simsnek már van futamgyőzelme, mégis csak 5.
 
A Formula-3 Angliában sem áll meg, bár Franciaországban harcol a mezőny. Lehet most fordul a kocka, eddig a hat angol versenyen egy francia, Jean-Eric Vergne dominált, most Franciaországban lehet, hogy egy angol, Oliver Webb fog nyerni, akinek már négy 2. helye van. 
 
Japánban is folytatódik a Formula-3. Egy futam alapján nem lehet ítélkezni, mindenesetre ebben a sorozatban mindig érdemes figyelni a külföldieket, mert ők szoktak dominálni. Ezzel ellentétben az első futamon Yuji Kunimoto mindent megnyert amit tudott, és (eddig) simán vezeti a tabellát. Mögötte a két versenyből kétszer második Koki Saga próbálkozhat.
 
A Formula-BMW múlt héthez hasonlóan most is egy futamot rendez, méghozzá a svájci Formula Lista Juniorban.
 
Ez lesz a jövő héten.

Brendon Hartley, 1989. november 10-én, Új-Zéland északi szigetén, azon belül Palmerston North-ban született.

 
Hat évesen kezdett el gokartozni, és több, különböző címet elnyert. Hála apjának, mindig volt pénz a versenyzésre. Már 14 éves korában indult az Új-zélandi Formula Ford versenysorozatban, ahol a versenyek egyharmadát megnyerte, mégis második lett.
 
2005-ben az akkor induló Toyota Racing Series - Új Zéland -sorozatba nevezett be. Nagyon jól kezdte a sorozatot, sokáig úgy tűnt simán megveri társait, de valahogy mégsem tudott diadalmaskodni. Ebben az évben már felvette vele a kapcsolatott a Red Bull, és saját elmondása szerint ez egy extra nyomást helyezett a vállára, minek köszönhetően a következő TRSNL (Toyota Racing Series...)-ben csak 8. lett egy versenyt megnyerve. 
 
Ennek ellenére a Red Bull meghívta őt, (és sok társát) Estorilba tesztelni, amelyen végzett olyan jó munkát, hogy szerződést kössön vele az energiaitalgyártó cég, miszerint ha Hartley jól szerepel, akkor ülést fog kapni a Forma-1-ben.
 
Brendon további karrierje szempontjából kulcsfontosságú volt ez a szerződés, hisz Európában nem tudott volna a Red Bull pénze nélkül versenyezni. Így hát, nagy nehezen, de megérkezett Európába. Első versenye Oscherlebenben volt, és 12. lett. Formula Renault versebyeken indult, legjobb helye összesítésben egy 10. hely lett. 
 
2007. hozta meg az áttörést. Rögtön első hétvégéjén, Zolderben mindent megnyert amit tudott (pole, leggyorsabb kör, futam győzelem - utóbbi kettő kétszer is). A Hungaroringen is először nyert pályafutása során. Az olasz Forma Renault-ban pedig 3. lett.
 
2008-ban az Angol Formula-3-ban bemutatkozott. 5 versenyt nyert meg, és itt is 3. lett. Ez már elég volt a Red Bull fejeseinek, és Webber és Coulthard mögé betették tesztpilótának a 18 éves Hartleyt. Azóta is betölti ezt a pozíciót, viszont azóta nincs is nagy eredménye, tavaly összesen egy versenyt nyert meg az F3 Euroseries-ben, ahol 11. lett. 
 
Idén a Formula Renault 3.5-ben versenyez, eddig ördögien teljesít, hiszen 4 versenyből egyszer kiesett, ezenkívül három 6. helye van. Teszt- és tartalék pilótatársa, Ricciardo ugyanitt szerepel, és a 2. helyen áll.
 
Brendon Hartley nagyon gyors versenyző, de mentálisan nagyon gyengének számít, sokszor nem bírja a nyomást, és befuccsol. Gyorsan történnek vele a dolgok, és ezt nehezen viseli. Ha ezt leküzdi, mindenképp lehet Forma-1-es pilóta belőle.

kotkot 2010.05.14. 06:35

E hétvégi futamok:

Formula-1 / Monte-Carlo
GP2 / Monte-Carlo
Formula BMW Asia / Sepang
Formula Renault 3.5 / Monte-Carlo

 
Ez az év "monacói hétvégéje", a Forma-1 és a GP2 kivételével a Formula Renault 3.5-ös sorozata is versenyez, ahol jelenleg Mikhail Aleshin vezet. Sepangban is zajlik az élet, a Formula BMW Ázsiai szekciója második versenyhétvégéjéhez érkezett, itt egyelőre a szingapúri Richard Bradley dominál.

Franciaország egyik legjobb, de mára sajnos majdnem teljesen elfeledett versenypályája épült 1950-ben Rouen-től 4 mérföldre. Akkoriban Európa egyik, legfejlettebb és legszebb pályájának számított. Ahogy a régi versenypályáknál megszokott, ez is igen gyors, elnyújtott egyenesekkel teletűzdelt vonalvezetéssel bír. Az eredetileg 3,1 mérföld hosszúra épített pályát többször is átépítették.

 
1952-ben látta először vendégül a Forma-1-et. Az volt a 3. éve a sorozatnak, és akkoriban az olasszok domináltak. A nevezők között ott volt az első világbajnok Giuseppe Farina, és a világbajnoki címre áhítozó Alberto Ascari mellett. Piero Taruffi és Mike Hawthorn is. A versenyen megmutatkoztak az akkori erőviszonyok: Nevezetesen hogy Ascari a legjobb. A pole-t Ascari 1,4 mp-s előnnyel szerezte meg Farina, és 2,3 mp-vel Taruffi előtt, a versenyen pedig az eső sem zavarhatta meg őket, ebben a sorrendben értek be.
 
A következő F1-es nagydíj 1957-ben adatott meg a szervezőknek, melyen Fangio, Hawthorn és Brabham is részt vett. Az átépített pályán az akkoriban domináló Maserati az első 4 helyre 3 kocsit delegált a rajtrácsra, Fangio 26. pole pozícióját nyerte meg. A futamon a rajt után Fangio a 3. helyre esett vissza, és Musso vezetett, de csak 3. körig, mert  Fangio visszavette a helyét, és a célig ment, az év végén meg is nyerte 5., utolsó VB címét. 
 
4 év szünet után 1962-ben megint Rouen-ben volt a francia nagydíj. Phil Hill, Graham Hill, Jim Clark, John Surtees, Jack Brabham, Bruce Mclaren, Dan Gurney és Richie Ginther is harcolhatott a győzelemét. A kvalifikáción 6 tizeden belül végzett a Lotus-sal Clark, a BRM-el Graham Hill, és a Cooper-rel Mclaren ebben a sorrendben, utánuk jött Brabham, Surtees és Gurney. Már a rajtot követően is megkavarodtak a dolgok, Graham Hill vette át a vezetést Surtees és Clark előtt. A 10. körben Mclaren és Brabham összeakadt, amely következtében Mclaren utolsó lett, Brabham pedig kiesett. 3 körrel később Surtees hibázott, és 6 helyet visszaesett (8.), de egyből visszaküzdötte magát az 5. helyre, majd a 22. körben már a 4. lett Hill, Clark és Gurney mögött. 8 "nyugis" kör után Clark megelőzte Hillt, de csak 3 körig, amikor is Clark hibázott, és a felfüggesztése elszállt, ő is kiesett. Hill, Gurney, Surtees, Magioli, Ginther volt a sorrend. Időközben Hillnek is problémája lett a kocsival, így ő is kiszállt, ezzel egyidőben Surtees is két helyet hátraesett,. Ezután a maradék 11 körre beállt a sorrend, Gurney, Magioli, Ginther, Surtees, Mclaren sorrendben futottak be. A VB állása ezután pedig Graham Hill, Phil Hill és Mclaren csatát ígért, és végül Graham Hill szerezte meg első VB címét. 
 
Két évre rá a mezőny nem nagyon változott, és az élen is ugyanazok maradtak. A pole pozíció Clark kezébe hullott, a múltkori győztes Gurney, Surtees, Arundell, Brabham, Graham Hill és Mclaren előtt. A rajtnál Clark maradt első, Gurney 2., utána Surtees, Brabham, a 6 helyet javító Phil Hill, majd névrokona Graham volt a sorrend. Mclaren megint pórul járt, az utolsó lett a rajt után. Három körig se bírta Surtees, és a 8. helyre csúszott vissza, Graham Hill pedig a 13.-ra, és hogy ne legyen könnyű az élete, pont Mclaren mögé. Surtees nemsokára feladta a versenyt a motorja miatt. Nemsokára Arundell P.Hillt lehagyta, G.Hill és Mclaren gyönyörű versenyzést bemutatva felzárkózott, a 13. kör után ez volt az állás: Clark, Gurney, Brabham, Arundell, G.Hill, P.Hill, Ginther, Mclaren. A rajt után először most rendeződtek a dolgok, 17 kör alatt nem sok történt, csak G.Hill Arundellt körbeautózta, P.Hill pedig két helyet is visszaesett. A 30. körben jött a hidegzuhany, az eddig magabiztosan vezető Clark motorja elfüstölt, így Gurney ölébe hullott az 1. hely, és meg is nyerte, megszerezve 2. Rouen-i győzelmét. A 2. helyért hatalmas harcot vívott Brabham és Graham Hill, végül utóbbi nyert, de Brabham 20 körön át Hill nyakán lihegett. A 4. Arundell, az 5. Ginther, a 6. Mclaren lett. A ponttáblázaton pedig Clarkot 1 pontra megközelítette G.Hill, de a világbajnok Surtees lett.
 
Az utolsó verseny 1968-ban került megrendezésre, meghozzá nem ok nélkül. De nézzük sorjában. Kicsit változott a mezőny, Jochen Rindt, Denny Hulme, Jacky Ickx, Chris Amon, Jackie Stewart is újnak számított ezen a pályán, de a régiek közül még versenyzett Brabham, Mclaren, Graham Hill és Surtees. Az időmérőt teljesen simán nyerte Rindt Stewart és Ickx előtt. Az esős pálíán már a második körben fatális baleset történt a francia Jo Schlesser első versenyén hatalmas balesetet szenvedett, és felrobbant a Hondája. Az élmezőnyben Ickx lerajtolt mindenkit, Stewart a 2., Rindt a 3. lett, de ők ketten hamar visszaestek, és Roldán Rodríguez, valamint Surtees ugrott be Ickx mögé. Hill, aki szenzációs versenyzéssel a 9. helyről rajtolva már a 4. helyen volt, kiesett. Nem sokkal ezután Rodríguez átvette az 1. pozciót, de a következő körben már megint Ickx vezetett, és Ickx végig vezetett ezután, meg is nyerte a versenyt, Rodríguez, Surtess és Stewart követte. Meg kell említeni Vic Elfordot, aki az utolsó helyről rajtolt, és önerőből a 4. lett, és karrierje legjobb eredményét érte el.
 
A baleset már csak a Formula-2-ben szerepelt a versenynaptárba, 1994-ben pedig örökre bezárta kapuit a pálya, biztonsági és anyagi okokból.
 
Végezetül, 1 kör a pályán:
 
 
 

Mirko Bortolotti Észak-Olaszországban, Trentoban született, de Ausztriában élte gyerekkorát. Már 5 évesen, versenyzett egy klubbajnokságban, de "csak" 6 esztendősen nyerte meg első tornáját. 1997-ben már tesztelt némely nemzetközi gokart-bajnokságon induló gokarttal is, de a fiatal kora miatt sehol sem indult. 1998-ban az Osztrák Gokart Bajnokságra nevezett, 3 dobogót szerzett, és 7. lett az év végén. Az elkövetkezendő 3 évben megnyerte ezt a sorozatot, emellett Olaszországban is halmozta a sikereket.

12 évesen a Junior osztályba került fel. 2002-ben fizikai problémái akadtak, de 2003-ban Mirko több nemzetközi versenyre nevezett, ahol rendre az élmezőnyben tanyázott. Ebben az évben még egy Ayrton Senna emlékversenyen második lett. 2004-ben harmadik lett a nyílt Olasz Bajnokságban, és az Európa Bajnokságban, Bragaban is.
 
Az igen sikeres gokart karrier után 2005-ben már a Formula autók felé vette az irányt. Magyarországon tesztelt egy Formula BMW Lista-s kocsival a Pannóniaringen, azonban magában a sorozatban nem vett részt. Egy Formula Renault 2000 futamra azonban meghívták, és 3. lett. Ugyanennek a bajnokságnak a téli változtában már végig a tagja volt, és egy 5. helyet is elért. Többek között Kamui Kobajasival is megmérhette az erejét. Ne feledjük, még csak 15 éves.
 
2006-ban Mirko eldöntötte, hogy ezentúl olasz színekben versenyez. A év folyamán a Formula Azzura nevű bajnokságban autózott, és 2. lett 5 dobogóval, és 1 győzelemmel. A télen ismét szerepelt a Formula Renault 2000 Winter Series-ben, és most már összesítve lett 4.
 
2007-ben az Olasz Formula-3 tagja volt, és 2 versenyen nyerni tudott, és negyedik lett. 2008-ban a Lucidi Motors alkalmazásában ismét az Olasz Formula-3-ban versenyzett. Edoardo Piscopo-val együtt domináltak (csak ők nyertek futamot a 16 versenyen), de Bortolotti végül köszönhetően 6 pole-jának, 5 leggyorsabb körjének és egymás után szerzett 7 (összesen 9) futamgyőzelmének, végülis simán megverte a mezőnyt. Az év végén tesztelhetett a Ferrari 2008-as Forma-1-es autójával, és a teszten megfutotta a leggyorsabb kört, amit ezzel a konstrukcióval Fiorano-ban futottak.
 
Tavaly Bortolotti az újrainduló Formula-2 felé vette az irányt, a 14-es rajtszámot kapta. Karrierje során először kapott igazán erős mezőnyt maga mellé. Az első időmérőn, Valenciában 25 emberből 12. lett, a győztes Wickens-től kevesebb mint 7 tizedre elmaradva. A tavalyi ellenfél, Piscopo a 7. lett. A versenyen sokkal jobb eredményt ért el, a 6. helyen ért célba, amellyel 3 pontot gyűjtött. A második időmérőn már 3. lett, kevesebb mint 2 tizedre a pole-tól, és a versenyen 2. helyezettként megszerezte első dobogóját. Brnoban ezen is javított, és meg is nyerte az 1. versenyt. Ebben a pillanatban Mirko vezette a tabellát. Mint utóbb kiderült, ez volt az utolsó ilyen pillanat, mert ezután már nem szerepelt ilyen jól. Brands Hatch-ben még egy leggyorsabb köre volt, ezenkívül 3 dobogója, Igen nagy csatában, de végül 4. lett az összesített tabellán. Év közben némi pletyka szerint esélye volt a Forma-1-be kerülésre, Massa sérülése, illetve Badoer gyengélkedése miatt.
 
2010-ben ismét egy új sorozatban indul, a GP3-ban, a spanyol Addax Team-mel, és a Ferrari Ifi Akadémiájának tagja. Csapattársa a szintén tehetségnek tartott mexikói Pablo Sánchez López. A szezon május 8-án kezdődik Barcelonában.
 
Mirko Bortolotti bárhol indult el, a leggyorsabbak között volt. Hogy ez továbbra is marad-e, nem tudni, és azt se, hogy egy elkallódott versenyző, vagy egy sikeres versenyző válik-e belőle. Mindenesetre egy igazi eredményes olasz pilóta nagyon kéne a Forma-1-be, hisz Olaszország legsikeresebb versenyzője még mindig Alberto Ascari.

kotkot 2010.04.21. 07:17

2010 állása

Íme 2010 pár sorozatának állása, felületesen.

 

Versenysorozat: Vezető pilóta: Futamok száma:
Formula-1 Jenson Button 4/19
Formula-2 Jolyon Palmer 1/9
Indycar Willl Power 4/17
Formula-3 Euroseries Edoardo Mortara 1/9
British Formula-3 Jean-Eric Vergne 1/10
European Formula-3 Open Marco Barba 1/8
German Formula-3 Kevin Magnussen 1/9
Australian Formula-3 Tom Tweedle 2/7
Formula-BMW Pacific Richard Bradley 1/6
Eurocup Formula-Renault Kevin Korjus 1/8
British Formula-Renault Will Stevens 1/10

 

 

1955-ben tehát Brabham megérkezett Angliába. Ahogy Ausztráliában, itt is szerzett egy Cooper-t, és kicsit átalakította az autót. A kocsit elégnek látta ahhoz, hogy elinduljon az 1955-ös Forma-1-es Brit Nagydíjon, Aintree-ben. Brabham egy Bristol motorral hajtott, Dunlop kerekeket alkalmazó, T40-es kódszámú Cooper-rel nevezett. A jármű azonban kevés volt a Forma-1-hez, több mint 10 másodperccel volt lassabb az utolsó előttinél is az időmérőn, a versenyen pedig a motor elszállt. A futam után napi rendszerességgel ment a Cooper gyárba dolgozni, hogy eltanulja az autóversenyzés fortélyait. Több Angliában megrendezett versenyen is résztvett, többször versenyzett Stirling Moss-sal is például, több sikere volt, mint Aintree-ben. Brabham számára ismét meghozta a kedvet az F1-re.

1956-ban a Cooper másik versenyzőtt küldött versenyezni, ezért Brabham pihentette a Cooper-jét, és vett egy Maserati 250F-et a BRM (British Racing Motor)-től. Brabham ekkoriban két helyszínen volt igen jártas, Aintree-ben és Snetterton-ban. Az olasz autóval mindkét helyen dobogós lett (nem Forma-1-es futam). A Forma-1-ben megint csak egy futamon próbálkozott, természetesen Angliában. A Maseratival gyorsabb volt, de a megbízhatósággal gondok akadtak, 3 kört tudott autózni.
 
1957-ben visszatért a Cooper-hez, és egyre közelebb került az állandó Forma-1 pilóta státuszhoz, mert már 4 versenyen is elindult. Semmi sem utalt még ekkor sem arra, hogy ő lesz az első ausztrál világbajnok. Monacoban megtörtént az első célbaérése, hatodik lett. Ezekután két hetedik helyet is bezsebelt, egyedül Angliában nem ért célba. Teljesítménye már elég volt a középmezőnyhöz, de a pontszerzés még nem sikerült.
 
1958. meghozta az áttörést. 11-ből 7 versenyen szerepelt, és 5-ön célba is ért. Elsőként Monacoban egyből a harmadik helyre kvalifikálta magát és bár az autóval hamar az utolsó helyekre esett vissza, legalább célba ért, és ez elég volt a 4. helyhez. Első pontjai megszerzése után egyből utazott Zandvoort-ba, ahol egy sokkal szorosabb mezőny tagja lehetett, és ahol Moss jött, látott és alázott. Brabham a 8. lett. Spa-ban és Monzában is először versenyezhetett, egyik helyen se ért célba, azonban Reims-ben, Silverstone-ban és Porto-ban igen, de pontot már nem tudott szerezni, tapasztalatszerzésre tökéletes volt 1958.
 
1959-ben már egy másik Brabham versenyzett...
 

Jules Bianchi 1989. augusztus 3-án született, Nizzában. Volt honnan örökölnie a tehetségét, hisz a háromszoros GT világbajnok Mauro Bianchinak és a Le Mans 24 órás bajnokának, Lucien Bianchinak is a rokona.

Mint ahogy sok társa, ő is gokarttal kezdte karrierjét. 2007-ben próbálkozott meg először autóval, és 13 versenyen 5 győzelemmel és 5 pole-al meg is nyerte a Francia Formula Renault szériát, de ami igazán nagy teljesítmény, hogy a 13 versenyből 10-en övé volt a leggyorsabb kör. Az ART egyből szerződést kötött vele.
 
2008-ban a Masters of Formula Threen indult. A pálya Zolder. A kvalifikáció első körében két csoportra osztották a 37 nevező pilótát. Bianchi a 2. csoportban a 3. lett 4 tizeddel elmaradva a nyertes Mika Mäkitől, de a másik csoport nyertesét, a csapattársat, bizonyos Nico Hülkenberget megverte. Az időmérő második körében a két csoportnak első 10-10 helyezettje vehetett részt az A csoportban, a többiek a B-ben. Bianchi a 2. lett, 27 századdal Hülkenberg mögött. A versenyen azonban az ART kettőse helyet cserélt, és 4,4 mp-vel megverte a németet Bianchi. Ezen a versenyen egyébként Jaime Alguersuari is szerepelt, és 8. lett.
De Bianchi nem csak egy versenyen vett részt 2008-ban, a Formula Three Euroseries-nek is a tagja volt. Már harmadik versenyén dobogós lett, a szezon végére egészen belejött, a Brands Hatch-i pályán pole-ja és leggyorsabb köre is lett, a Bugatti Circuiten és Hockenheimben pedig nyert is. Végül a 3. helyet elcsípte, de nagyon épphogy,
 
2009-ben több sorozatba is bekukkantott, a Formula Renault 3.5-ben megismerhette Monaco pályáját, de kiesett, az Angol Formula Threeben pedig mint vendégszereplő vett részt 4 futamon, amelyből kettőt megnyert, egyszer pedig 2. lett. A Makaó Versenyen is indult, 10. lett. Ezek mellett azonban ismét a Formula Three Euroseries-re fókuszált. Brands Hatch kivételével mindenhol dobogós lett, Zandvoortban kettős győzelmet ünnepelhetett, összesen kilencszer állhatott a dobogó legfelső fokán, 6 pole és 7 leggyorsabb kör fűszerezte eredményét.
 
Természetesen az ART egyből vitte fel Bianchit a GP2-es csapathoz, a GP2 Ázsiát felkészülés gyanánt használta fel Bianchi, első versenyén egyből 3. lett, utána viszont már csak egy 7. hely lett a legjobbja, és 12. lett a pontversenyben. 
 
Bianchi számára egy Forma-1-es autó sem lehet teljesen ismeretlen immár, mert tavaly decemberben tesztelhetett a Ferrarival. Ekkor köttetett meg az a szerződés, melynek értelmében ha Bianchi megnyeri idén a GP2 sorozatot, akkor 2011-ben a Sauber csapatánál versenyezhet. Ez egy csöppet motiválhatja.
 
Igen nagy a lehetőség, hogy ismét lesz francia a Forma-1-ben, de hogy ő lesz-e az új Prost, ezt nem lehet tudni, de hogy Panis után újra lesz-e francia futamgyőztes, nos, erre megvan az esély.

Ebben a posztban leírom az öt GP2 bajnok statisztikáit, eredményeit, és a végén leírom, hogy ki a GP2 eddigi legnagyobb bajnoka.

A GP2-nek 5 éve ment le, és mindegyik hemzsegett a fiatal tehetségektől, ám most csak a győzteseket figyeljük meg. Tehát a főszereplők: Nico Rosberg, Lewis Hamilton, Timo Glock, Giorgio Pantano és Nico Hülkenberg.

Persze minden év más, néha erősebb a mezőny, néha gyengébb, az adatok elég relatívak, főleg hogy Rosberg még 23 versenyen indult, Hülkenberg és Pantano már csak 20-on.

Azt egyértelműen megmondhatjuk, hogy 2004-ben a Jordannél igen gyors pilóták kaphattak szerepet, hiszen Pantano és Glock is autózott a sárga kocsiban, persze nagy eredményt nem érhettek el, mégis úgy tűnik, értettek a csapatnál valamit.

Mivel az öt emberből három német (Rosberg, Glock, Hülkenberg), nem lehet meglepő, hogy három pilóta a Formula BMW-ben kezdte, de nem sokáig lehettek ott, mert első évükben megnyerték a Formula BMW ADAC-ot, ezután pedig meg sem álltak a Formula-3-ig. Az F3 után Glocknak a pályafutása Pantanoéhoz hasonlít, mert mindketten lehetőséget kaptak a Jordan csapatnál a Forma-1-ben, viszont jövőre már Amerikában találták magukat, aztán pedig elkezdték több éves GP2 karrierjüket. Hamilton a többiektől eltérően a Formula Renault-ból indult. Ötből négyen megjárták a F3 Euroseries-t, és hárman meg is nyerték. Rosberg, Hamilton és Hülkenberg a győzelmük után egyből a GP2-be kerültek, Glock pedig  első évi 5. helye után egyenesen a Forma-1-be repült.

Ami alapján talán remekül rangsorolni lehet a pilótákat, az az, hogy hány évet töltöttek a bajnoki cím előtt a GP2-ben. És igen, ez talán nem is lesz csalóka adat, hiszen Rosberg, Hamilton és Hülkenberg egyből nyert, Glock második évében, Pantano pedig csak a negyedikben. A csapatok is érdekesek, hiszen az előbb említett három  "veni vidi vici" ember az ART csapatában ment, a másik kettő nem. 

Glock és Pantano hatszor estek ki a győztes évükben, míg a többiek csak egyszer (!). A pontok száma megint a Glock-Pantano trió ellen szól, hiszen Glocknak 88, Pantanonak pedig csak 75 egysége lett, ezzel ellentétben Rosbergnek 120, a nála kettő versennyel kevesebbet futó Hamiltonnak pedig 114 pontja lett. Ráadásul mindkettejüknek volt két olyan versenyhelyszínük, ahol kétszer is kiestek. Kezdhetjük levonni a következtetést, hogy Glock és Pantano nagyjából ugyanaz a szint, és a többiektől elég messze vannak. Ez egyrészt igaz, mert azért Glock nem egy Hamilton, másrészt meg Glock sem egy ügyetlen alak. Hogy egy kicsit érzékeltessem, hogy kisebb a különbség, a trió mellett Glock is öt versenyt nyert (Pantano négyet), ez mindenkinél 20% feletti győzelmet jelent, viszont külön dícséretet érdemel Rosberg, Pantano és Hülkenberg, mert mind a hárman mesterhármast szereztek Németországban (pole, leggyorsabb kör, győzelem).

Hamilton 14 dobogót gyűjtött össze, ami igen impozáns 2/3-os arány, és ezzel a többieket magasan veri. Rosberg 12, Hülkenberg és Glock pedig 10-10 dobogót tud felmutatni, Pantano azonban csak 7-et (igaz ebből 4 győzelem), ami csak 35%-os mutató. Ami viszont Hamilton ellen szól, az az, hogy egész évben csak 1 pole pozíciót gyűjtött (ugye minden helyszínen két verseny van, de időmérő csak egy), Hülkenberg 3-at, míg a többiek 4-et. Mivel Pantanonak csak 10 időmérője volt, ezért övé a legjobb százalékos mutató, 40% (Hamiltonnak 9%). 

A leggyorsab köröknél azt hiszem mindenki kitalálhatta, hogy ki szerezte a legtöbbet, hiszen Hamilton specialista ebben a dologban, 7-szer volt ő a leggyorsabb. Rosberg és Hülkenberg 5-ször, Pantano és Glock 4-szer.

Ezek az eredmények függnek a pilótától, de függnek az ellenfelektől. Rosbergnek volt egy kőkemény ellenfele, Heikki Kovalainen, akit talán csak azért vert meg végül, mert a finn háromszor is kiesett. Azt gondolhatnánk, hogy Hamilton szétalázta a mezőnyt, de nem, Nelson Piquet végig a nyomában volt, és csak 12 ponttal győzte le őt Hamilton. Glock még keményebb ellenféllel találta szembe magát Di Grassi személyében, és bizton állíthatom, hogy ha Valenciában Di Grassi nem töketlenkedik, akkor ő nyeri a címet. Pantano idején volt talán az eddigi legerősebb mezőny jelen, és ennek megfelelően piszok szoros volt, 6 versenyző is nyerhetett volna, Pantano kicsit rendet tett, de kiemelkedni képtelen volt. Tavaly pedig Hülkenberg szerencsésen nyert, hiszen Grosjean a féltávnál elhagyta a sorozatot, ha marad, ki tudja mi lett volna. De sok a volna...

 

Összegzés:

Azt ígértem, hirdetek egy főbajnokot. Nem könnyű a dolog, hiszen sok tényezőt leírtam. Timo Glock. Hogy miért nem ő a legjobb? Talán azért, mert nem tudott komolyat nyújtani ( a komoly alatt a jónál jobb teljesítményt értem), mert elég ingatagul szerepelt. Giorgio Pantano. A balszerencsés, csak ő nem tudott bekerülni az F1-be a címe után. Dícséretes, hogy abban a sűrű mezőnyben is megállta a helyét. Nico Rosberg, Lewis Hamilton és Nico Hülkenberg esete igen hasonló. Mindhármuknak egy igazi ellenfelük volt (Kovalainen, Piquet, Petrov), mindhármuk egyből nyert, azt hiszem a statisztikák alapján lehet csak valamilyen sorrendet kialakítani köztük.

 

Íme az én véleményem:
1. Lewis Hamilton
2. Nico Rosberg
3. Giorgio Pantano
4. Nico Hülkenberg
5. Timo Glock

Jack 1926. április 2-án született, Sydney külvárosában, Hurstville-ben. 12 évesen tanult meg vezetni, az apja élelmiszerboltjának kamionjában. Nagyon érdekelték az akkori fejletlen műszaki eszközök. Egy műszaki iskolán fémfeldolgozást, és mérnöki munkát tanult, itt alapozta meg további sikereit. 15 éves korában otthagyta az iskolát, és egy saját "üzletet" indított el a szülei garázsában, melyben motorbicikliket javított.

1 hónappal a 18. születésnapja után beállt az Ausztrál Légierőhöz. Nagyon szeretett volna pilóta lenni, de a túljelentkezés miatt ez a vágya nem teljesült, viszont műszaki tudását így is felhasználták, a repülőszerelőkhöz osztották be. 1946-ban, mint őrvezető, mentesült a katonai kötelezettségektől.
 
A háború után amerikai barátja, Johnny Schonberg rábeszélte, hogy építsenek egy "midget autót"*, amivel versenyezhessenek. Ezekkel a midget autókkal való versenyzés nagyon népszerű volt Ausztráliában, de nagyon veszélyes is, Brabham-et is csak nagy nehezen vette rá barátja, hogy építsen egyet. 1948-ban Schonberg visszavonult a versenyzéstől, és az ő unszolására Brabham vette át a helyét.
 
Brabham azonnal beleszeretett a versenyzésbe, és a sikerek is azonnaliak voltak. 1948-1950 között 4 ausztrál bajnoki címet szerzett a saját készítésű autójával. 
 
Ezután Brabham ki akarta próbálni magát egy nagyobb kategóriában. 1951-ben vásárolt egy angol cégtől, a Coopertől egy versenyautót, egy kicsit átalakította, és 1953-tól egy fajta zártpályás versenysorozatban indult (ezt se tudom értelmesebben leírni), az apja és a Redex üzemanyaggyártó vállalat támogatásával. 1955 elejéig Ausztráliában és Új-Zélandon autózgatott, de mert a Redex reklámoztatta magát az autón, az Ausztrál Motorsport Szövetség eltiltotta Brabham-et. Ezért Dean Delamont, egy angol autóklub elnöke meggyőzte Jack-et, hogy próbálja ki magát Európában.
 

kotkot 2010.04.04. 08:37

Itt a nyuszi!

Bizony itt a nyúl, úgyhogy el is utazok 1-2 napra, ezalatt megáll a blog, de miután visszaérek, újabb érdekességek várhatók:

-Jack Brabham pályafutása 1.
-Összehasonlítás: A GP2 bajnokai
-1950. Az első Forma-1-es szezon
-Vélemény a maláj futamról

 

Egy széles, rendkívül nehéz pálya épült 1998-ban Hermann Tilke vezérletével a Forma-1 számára. 
 
A fővárostól Kuala Lumpurtól nem messze fekszik, egy repülőtér társaságában Sepang városában.
 
A pálya 5,543 km hosszú, 5 bal- és 10 jobbkanyarból áll. Egy meglehetősen hepehupás, egyenetlen, nehéz pályáról van szó. Nagyon széles, mégsincs sok hely, egyes kanyaroknál épphogycsak be lehet venni a kanyart, a pálya szélétől széléig kell vinni a kocsit. A vonalvezetése egészen jó, tempós pálya.
 
A leglassabb rész pont a 925 méter hosszú célegyenes után jön, egy nagyon lassú és hosszantartó jobb kanyar, amelyből kijutva nem sokáig nyomhatjuk a gázt, mert egyből jön a visszafordító, ami már sokkal csúszósabb. Ezután egy nyújtott egyenesből jön egy igen trükkös jobb kanyar, mert emelkedik, és igen tempós és csúszós, és a bukkanó miatt elég könnyen kisodródhatunk. Az ezután következő 4 kanyarban nincs sok ívválasztási lehetőség, a legkisebb hiba hatására lesodródhatunk az ideális ívről sőt akár a pályáról is. Az ezt követő visszafordítónak a kijárata nagyon érzékeny a hirtelen gázadásra, és ezért a kocsi hátulja hajlamos elindulni. A célegyenes előtti egyenes előtt három olyan kanyar jön, amely "külső rázó-belső rázó-külső rázó" módszerrel beveendő. A két hosszú részt egy hajtűkanyar köti össze.
 
 
A Forma-1-ben már 11 futamot rendeztek itt. Ebből ötször nyert itt a később világbajnok. A Ferrari pályájának lehet nevezni, ötször diadalmaskodott a Ferrari színeiben három különböző pilóta. Michael Schumacher háromszor nyert, Alonso és Raikonnen kétszer. Button is egyszer, de győzni tudott még Sepangban Irvine, Ralf Schumacher és Fisichella is. 
 
1999-ben Irvine, 2000-ben és 2001-ben Schumacher nyert igen meggyőző fölénnyel. 2001-ben ráadásul az eső is bezavart, de nem úgy Schumachert. 2002-ben is Schumacher szerezte meg a pole-t, de a rajtnál Montoya elintézte, a végén Ralf győzedelmeskedett, mögötte Montoya.
 
2003-ban Alonso itt szerezte meg első edzéselsőségét, a versenyen azonban Räikonnen jóval gyorsabb volt a spanyolnál, így Räikonnen nyert, és neki is ez lett az "első", a futamgyőzelme. Barrichello 2. helyével továbbra is megtartotta a Ferrari azt a jó hagyományt, hogy minden évben lett piros autó a dobogón. Ez a hagyomány 2005-ben szakadt meg. 2004-ben az időmérőn általános meglepetésre a két Ferrari közé bejutott Mark Webber a Jaguarral, a verseny viszont pocsékul sikeredett a számára, a győzelemért a pole pozícióból induló Michael Schumacher mellett Montoyának volt esélye, de nem tudott előzni, a harmadik helyre pedig a pályafutása első dobogóját ünneplő Button került.
 
2005-ben Alonso teljesen simán nyert, Trulli teljesen simán lett 2., Heidfeld pedig harmadik. 2006-ban már egy jobb versenyen Fisichella játszotta el azt amit Alonso 2005-ben, sima pole és győzelem lett az övé, a második csapattársa, Alonso, a harmadik pedig Jenson Buton lett.
 
2007-ben Alonso nyert nagy magabiztossággal, az első maláj szereplésén második lett Lewis Hamilton, aki a rajtnál lehagyta a két Ferrarit, és a két Mclaren szépen bekocogott a 1.-2. helyre. A harmadik Raikonnen lett. 
 
Egy évre rá igen nagy sansz volt a Ferrari győzelemre, hiszen kibérelték az első sort, míg a Mclarenek büntetés miatt a 8.-9. helyről rajtolhattak. Massa sokáig vezetett, de Räikonnen megelőzte a boxok után, később pedig Massa el is ásta magát. A második az élete legjobb eredményét elérő Kubica, a harmadik pedig Kovalainnen lett.
 
Tavaly pedig a hihetetlen körülmények miatt a szerencsés Button örülhetett, Heidfeld második maláj dobogója mellé Glock első 3. helye társult.
 
A MotoGP-ben is 1999. óta szerepel Sepang, és négyszer nyert már itt Rossi, Talmácsi Gábor is győzött. Az A1 sorozatnak is rendezett már versenyt, ahogy a Super GT sorozatnak, a Ázsiai Túraautó bajnokságnak, és a GP2 Ázsiai sorozatának, ahol Vitaly Petrov kétszer is nyert.

A GP2 sorozat évek óta a Forma-1 mellett működik, és évről évre készíti fel a tehetséges pilótákat a Forma-1-re. 2005 óta olyan versenyzők próbálták ki itt magukat, mint Lewis Hamilton, Nico Rosberg, Heikki Kovalainen, Timo Glock, Giorgio Pantano, Kazuki Nakajima, Nelson Piquet, Sébastien Buemi, Scott Speed, Kamui Kobajasi, Nico Hülkenberg, Romain Grosjean, Lucas Di Grassi, Vitaly Petrov, Bruno Senna és Karun Chandhok. És legtöbbjük bizonyított.

A GP2-ben van 1-2 olyan csapat, amelynek pilótáira érdemes odafigyelni, mert általában ott versenyeznek a legnagyobb tehetségek. Vegyük például az ART csapatot, ahol Rosberg, Hamilton, Di Grassi, Buemi és Grosjean is szerepet kapott. Vagy a Barwa-t, ahol Petrov, Pantano, Petrov, Grosjean és Di Grassi is indulhatott.
 
2009-ben az ART-nél a szupertehetségnek tartott Nico Hülkenberg, és a harmadik évét kezdő Pastor Maldonado versenyzett, a Barwa-nál pedig Petrov és Grosjean (egyikőjük sem első évét járta). A negyedik szezonját taposó Di Grassi a Racing Engineering-hez igazolt. A GP2 Ázsiát megnyerő Kobajasi is a mezőnyben volt.
 
Egy ideig háromesélyesnek tűnt a győzelem sorsa, de ez a látszat inkább csak csalóka, hiszen a két Barwa-s, sokáig küzdött fej-fej mellett, Hülkenberg pedig a gyenge kezdés után simán átlépte a kettőst. Grosjeannak már csak azért sem volt esélye a bajnoki címre, mert idény közben Piquet helyére a Renault-ba igazolt.
 
Az F2-höz hasonlóan itt is az évkezdet igen egyoldalúra sikeredett, de ez csalókának bizonyult. A francia Romain Grosjean mind Barcelonában, mind Monacoban dominált, emberes előnyhöz jutott. Viszont ezután már semmit se tudott megnyerni. Az összetettbeli 4. helyét nem lehet csak a Forma-1-re fogni, mert még mielőtt elhagyta a sorozatot, már megelőzték a bajnoki pontversenyben. Ha végigviszi az esztendőt, minden bizonnyal dobogós lett volna.
 
Csapattársa, Vitaly Petrov, a hullámzása miatt lett "csak" a második, mert gyakorlatilag csak minden második versenyen tudott jól teljesíteni. Isztambulban, Valenciában, Monacoban remekül szerepelt, de mondjuk Silverstoneban és a Hungaroringen szerzett összesen 0 pontot. De neki nem is kellett nyernie úgy tűnik, a pénz bevitte őt a Forma-1-be.
 
A győztes Hülkenberg a stabilitást favorizálta. Méghozzá ezt a monoton szereplést a sor elején hajtotta végre. Egyedüli bakija az évadnyitó volt, (0 pont), ezután viszont a legrosszabb eredménye a Monzában szerzett 7 pont. 3 pole, 5 leggyorsabb kör és 5 siker. Hazai pályán, a Nürburgringen kettő is. Precizitását jelzi az is, hogy pont 100 pontot gyűjtött. Idén már a Williams csapatnál versenyez.
 
A dobogó legalsó fokára a brazil Lucas Di Grassi került, akinek egyetlen győzelme volt az év során (Isztambul). Lucasnak Spanyolországon nem megy, viszont máshol szorgosan gyűjtögette a pontokat, főleg Magyarországon és Monzában volt ügyes. A "nagyok" megelégelték, hogy soha nem nyeri meg Di Grassi a sorozatot, ezért inkább a Virgin leigazolta.
 
2010-ben szintén van egy olyan újonc, akire nagyon érdemes lesz odafigyelni. Hogy ki az? Na vajon? Aki nem tudja, nemsokára megtudja, ha továbbra is figyeli a blogot.

Nem akármilyen személy ünnepelhet ma. Jack Brabham, az ausztrál zseni, a jelenleg élő legidősebb világbajnok pilóta, ezen a napon lett 84 éves!

Ezúton is kívánok a háromszoros világbajnoknak boldog szülinapot!

Egy sorozatot tervezek elkezdeni, amely a híres pilóták pályafutását veszi át, posztonként 1 vagy 2 szezont írok le benne. A sorozat első szereplője nem más lesz, mint Jack Brabham.

kotkot 2010.03.28. 12:14

2009: Formula-2

1984 után először bonyolították le a Formula-2-es sorozatot. Régebben olyan pilóták versenyeztek itt, mint Jochen Rindt, Ronnie Peterson, René Arnoux, vagy Emerson Fittipaldi.

A Williams "feje", Patrick Head szervezte újra a sorozatot. Mindenhol két futam, minden futamért 10-8-6-5-4-3-2-1 féle pontozás jár a legjobb 8 helyezettnek.

A tavalyi év folyamán több versenyző is felhívta magára a figyelmet. Az első három pilóta FIA szuperlicenszet is szerzett, ezáltal a Forma-1 is megnyílt előttük (más kérdés, hogy Wickensnek és Aleshinnek esélye nem volt, Souceknek meg csak egy kevés). A győztes Andy Souceknek Williams-el való tesztelés is lett a jutalma, ahol szintén kitűnt a mezőnyből.

Robert Wickens az év elején dominált, Andy Soucek pedig Brno után átvette az irányítás, és igen magabiztosan nyerte végül az évet.

Miért nyert Soucek? Mert ő volt a leggyorsabb. De a statisztikák is őt igazolják. Soucek az első futamot kivéve mindig szerzett minimum 10 pontot (Barcelonában 20-at szerzett, tehát kétszer győzött!). 16-ból 7 versenyt nyert meg, Valenciát kivéve minden helyszínen lett dobogós helyezése, (sőt, ha Spát is kivételnek vesszük, akkor 8 helyszínből 6-on nyerni is tudott).

A kanadai Robert Wickens, gyakorlatilag Soucek ellentéteként is nevezhető. Az évadnyitón Valenciában mindent vitt, utána viszont már csak három dobogóra volt képes. Wickens az edzésmenő, 5 versenyen is a pole-ból indult.

A harmadik helyezett az orosz Mikhail Aleshin lett, bár csak egyetlen pole-t és győzelmet szerzett Oscherslebenben, nagyon stabilan teljesített. A 4. Mirko Bortolotti lett, aki szintén csak egy győzelmet tudott felmutatni Brnoban. Érdemes megemlíteni Tobias Hegewaldot, aki Spa-ban teljesen lealázta a mezőnyt, de amúgy semmit se tudott nyújtani.

Minden sorozatban érdekes a leggyorsabb köröket nézni, hisz akivel sokszor megesik, hogy a versenyen a leggyorsabb, az tényleg gyors versenyző. A lista:
3: Soucek, Wickens
2: Hegewald, Jousse, Vasiliauskas
1: Bortolotti, De Marco, Moore, Pavlovic

Ergó nem volt kiemelkedően teljesítő pilóta, de ez is Souceket és Wickenst igazolja.

Sajnos a tavalyi sorozat nem volt mentes a balesetektől, ez még nem is lenne baj, hisz autósportról van szó, de egy rettentő balszerencsés eset folytán Henry Surtees fejét eltalálta egy repülő kerék, és szörnyethalt. Nyugodjon békében.

Idén egy igencsak más mezőny, 9 helyszín, új pontrendszer, és áprilisi kezdés várható.

Miről is írhatnék először. Hát igen! A legnagyobb nevű sorozatról, a Forma-1-ről. A tél folyamán a csapatok bepótolták a tavalyi szezon előtti sivár pilótamozgást is, és rengeteg változás történt.
 

Nézzük a mezőnyt:

Vodafone Mclaren-Mercedes:

Nr. 1: Jenson Button
Nr. 2: Lewis Hamilton
(Tartalék pilóta: Gary Paffett)

A Mclaren és a Mercedes közös (és igen sikeres) munkája a végéhez közeledik, s bár még nem szakadt meg teljesen, mivel még mindig Mercedes motorral indul a csapat, a Mercedes tulajdonrésze nagyon kicsire csökkent.
A Mclarennél megunták Kovalainnen gyenge szereplését (amit lehet erre fogni meg arra, de mégsem tudott kiemelkedőt nyújtani), ezért, hogy ismét ennél a csapatnál legyen az egyes rajtszám, Jenson Buttont szerződtették a vezetők. Hogy ez miért jó, nem tudom, mindenesetre a Mclarennek mániája a világbajnok pilóta. A 21.század világbajnokai közül csak Schumacher nem versenyzett a Mclarennel. Raikonnen, Alonso, Hamilton és most Button is a Mclarent erősíti.
A csapatot ismerve az első számú pilóta kérdése nem vitás, Hamiltont fogja preferálni a csapat, viszont elég kínos lesz, hogy a címvédőt másodszámú versenyzőnek szerződtetik. Mindenesetre erős a csapat, Button sem egy lajhár, a kocsi is erős.

 

Mercedes GP Petronas Formula One Team:

Nr. 3: Michael Schumacher
Nr. 4: Nico Rosberg
(Tartalék pilóta: Nick Heidfeld)

Győztes csapaton ne változtass- így szól a mondás. Ennek megfelelően a Brawn GP-nél minden ami létezik megváltozott. Elment a két pilóta, változott a név, a főszponzor, egyedül Ross Brawn maradt. Már a tavalyi év végén bejelentette Barrichello, hogy távozik a csapattól, Buttonra se kellett sokat várni. A Mercedes megvásárolta a team-et, úgyhogy ez mostmár a Mercedes saját gyári csapatának számít.
Viszonylag hamar kiderült, hogy az évek óta nagy tehetségként számon tartott, de gyenge csapatnál szereplő Nico Rosberg a Mercedes GP első számú pilótája lesz (később persze babona miatt második számú lett). Minden Forma-1 rajongó dörzsölheti a tenyerét, hiszen egy újabb változó kerül bele a világbajnoki versenybe, Nico Rosberg végre bizonyíthat.
Karácsonykor az egyik legnagyobb szenzáció hivatalos lett. Michael Schumacher visszatér! Nem tud a fenekén megmaradni a német klasszis. Nagy célokkal, vághat csak neki a szezonnak, hisz a rajongók is ezt várják el. A reálisak azonban nem várhatnak tőle sok jó eredményt. Valószínűleg stabil, erős pilóta lesz, a vezetők mögött. Nico Rosbergtől jobb teljesítményt várok, végre bizonyíthat, hát akkor bizonyítson is! Ahogy Schumachernek, a Mercedesnek is kell egy kis idő mire igazi komoly VB esélyessé váljon.

 

Red Bull Racing:

Nr. 5: Sebastian Vettel
Nr. 6: Mark Webber
(Tartalék pilóták: Brendon Hartley, Daniel Ricciardo)

A Brawn tavalyi ellenfele, a Red Bull idén is a Vettel-Webber párossal indul, hiszen tavaly is olyan jól bevált. A tavalyi évben még jó kis Vettel-Webber csata volt, ha nincs Webbernek az a balesete, talán meg is veri Vettelt,  idén azonban úgy gondolom, hogy Vettel lesz az egyértelműen preferált pilóta, mert ebben a mezőnyben nem igazán enegedhetik meg maguknak a csapatok, hogy a két pilótát a végsőkig egymás ellen küzdessék.
A Red Bull tavaly is, és úgy tűnik, hogy idén is nagyon gyors kocsival áll rajthoz, de egy gyenge pontja van az autónak: a motor. Ezt lehet a Renaultra fogni, lehet másra, de ne felejtsük el azt se, hogy amikor Adrian Newey a Mclarennél ügyködött, akkor a Mclaren volt megbízhatatlan. 

 

Scuderia Marlboro Ferrari:

Nr. 7: Felipe Massa
Nr. 8: Fernando Alonso
(Tartalék pilóták: Luca Badoer, Giancarlo Fisichella, Marc Gené)

Ez a csapat 2008-ban csapatként bukott el, 2009-ben meg a kocsi volt rossz. Nem csoda tehát, hogy a vezetőknek elegük van a helyzetből, ezért Kimi Räikonnent nevezték meg bűnbaknak, távozott a csapatból (Massát pedig lehet, hogy csak a balesete tartotta Ferrari ülésben), helyére pedig érkezett Fernando Alonso. Hihetetlen felhajtás volt körülötte (és van is) mióta hivatalossá vált...
A csapat megbízhatósága, taktikai érzéke kulcsfontosságú lesz, bár a tankolás betiltásával ez a szerep csökken. A kocsi jónak tűnik, Alonso pedig olyan pilóta, aki segíthet a csapatnak, Massa sem lassú.

 

AT&T Williams:

Nr. 9: Rubens Barrichello
Nr. 10: Nico Hülkenberg
(Tartalék pilóta: Valtteri Bottas)

A Williams csapatnál is betelt a pohár, az elmúlt évek sikertelenségének oka lehet a viszonylag szerény pénzügyi helyzet, az állandó ígérgetés, vagy a Toyotától való függés (és ezáltal egy pilóta hely is foglalt lett-->Nakajima).
2006 óta egy kiemelkedő pilóta szerepelt ebben a gárdában, aki mostmár egyértelműen felkészült a komolyabb kihívásokra. Az utód azonban megvan, Nico Hülkenbergről állítom, hogy van olyan tehetség mint Rosberg. Sőt (?!?).
Hülkenberg mellé pedig a mezőny egyik legtapasztaltabb pilótáját szerezte meg Sir Frank Williams, aki segíthet elindítani a csapatot az emelkedőn, Rubenset pedig motiválhatja az is, hogy most végre első számú pilótaként bizonyíthat.
A tartalékpilótát, Valtteri Bottast pedig a jövő Räikonnenjének (ha úgy jobban tetszik Häkkinenjének) tekintheti minden motorsport rajongó, jómagam is figyelemmel fogom kísérni eredményeit.

 

Renault F1 Team:

Nr. 11: Robert Kubica
Nr. 12: Vitaly Petrov
(Tartalék pilóták: Jerome d'Ambrosio, Ho-Pin Tung, Jan Charouz)

A Renault is 2006 óta folyamatos lejtőn van, botrányoktól sem mentes a csapat, pénzben sem dúskálnak, ergó  egy jelentős változás volt várható az év előtt. Ez be is következett, hála a Genii Capitalnak, a Ladának és a HP-nak, ez már nem az a csapat, nem is lehet gyári Renaultnak nevezni. Alonsonak elege lett a bajokból, Piquet-t kirúgták, Grosjean szolgálataira pedig már nem tart igényt senki az alakulatban.
Tehát nagy a felfordulás a csapatnál, ennek ellenére bizakodok. Hogy miért? Érdekes módon a szponzorok csak úgy jönnek a Renaulthoz, van egy már bizonyított, jó pilóta, az utánpótlásra is figyelnek, és igen ígéretesen kezdték az évadot.
Robert Kubica pályafutása során először váltott csapatot a Forma-1-ben, a BMWtől a Renaultba igazolt. Kubica nem egyszer bizonyította tehetségét, és bizony a dobogó sem kizárt az idei év során.
Vitaly Petrov, az F1 történetének első orosz versenyzője, aki szerintem a pénz/tudás arány alapján a legjobb választás a franciák számára. Az oroszok egy az egyben mögötte vannak az összes orosz valutájukkal, és egy Trulli-szint minimum kitelik Petrovtól. A kínai Ho-Pin Tunghoz képest ez egy világbajnoki döntés.
A GP2-es DAMS csapat átalakult Renault F1 Junior Team-mé. A junior szó azért érdekes, mert a 28 éves Ho-Pin Tung, és a 26 éves d'Ambrosio fog próbálkozni a Renaultól kapott kasztnival, de nem is ez a fontos, hanem hogy ők tartalék pilóták is. D'Ambrosiot egy igen tehetséges pilótának tartom, eredményes versenyző, ha nyerni nem is, a dobogó közelébe mindenképp oda tudott eddig kerülni mindenhol. És egy érdekes módon Le Mans Series-pilótát, Jan Charouzt is beszerveztek, aki a World Series by Renaultban fog szerepelni.

 

Force India F1 Team:

Nr. 14: Adrian Sutil
Nr. 15: Vitantonio Liuzzi
(Tartalék pilóta: Paul Di Resta)

Egy évről évre fejlődő csapatról van szó, már rég nem a leggyengébbek közé sorolható az indiai alakulat. Tavaly a gyenge kezdés ellenére pole-t és 2.helyet szereztek, most a sokkal jobb kezdéssel vajon mire mehetnek? 
Adrian Sutil maradt a csapatnál, pedig én tényleg azt hittem, hogy elmegy, mivel még neki kellett fizetnie... A szerződését megújították (nem kell fizetni!), és Bahreinben a 3 legjobban szereplő pilóta közé lehet sorolni, akik nem ülnek a négy nagy kocsiban.
A csapattárs a Fisichellát váltó Liuzzi, aki szintén gyors versenyző, kisebb mentalitási problémái vannak/voltak, de ha ezeket leküzdi, akkor simán megverheti akár Sutilt is.
A tartalékpilóta a DTM-ben edződött skót Paul Di Resta, aki a szabadedzéseken majd szerepet is kaphat.

 

Scuderia Toro Rosso:

Nr. 16: Sébastien Buemi
Nr. 17: Jaime Alguersuari
(Tartalék pilóták: A Red Bullhoz hasonlóan Brendon Hartley és Daniel Ricciardo)

Annak ellenére, hogy mostmár muszáj volt az olaszoknak saját kocsit építeniük, még mindig a Red Bull második számú csapatának számítanak, ahol a fiatal pilótákat edzetik, és ezért soha nem lesz esélyük felfejlődni, mert a Red Bull mindig kicsit vissza fogja vetni őket. Mindig idő kell, hogy beleszokjanak az újoncok a Forma-1-be...
Sébastien Buemi második évét kezdi a Forma-1-ben, tavaly én úgy hiszem mindenkinek bizonyított, csodát nem tett, de a csapattársait megverte, általában nem hozott szégyent magára, nem voltak nagy hibái. Svájc örülhet, hogy végre van egy jó pilótájuk, aki hosszú évekig az F1 tagja lehet.
Alguersuari a Red Bull másik támogatottja, a legfiatalabb pilóta a Forma-1-ben, ráadásul spanyol. Ennek ellenére még nem nyújtott maradandót. Hogy tehetség? Igen. Ebből érzékelünk majd valamit? Jó kérdés. Nem tudni.

 

Lotus Racing:

Nr. 18: Jarno Trulli
Nr. 19: Heikki Kovalainen
(Tartalék pilóta: Fairuz Fauzy)

Az utolsó és mégis első. A BMW kilépésével a második válogatási körben lett kiválasztva a Lotus, és mégis mondhatjuk, hogy a legjobb újonc csapat. Gyorsabbnak nem feltétlen gyorsabb mint a Virgin (nincs nagy különbség), de sokkal megbízhatóbb. A kocsi gyönyörű, még sokra vihetik.
Jarno Trullinak 6. csapata a maláj alakulat, ez már csak levezetés lehet számára, illetve a Lotusnak nagyon fontos lesz az ő tapasztalata. Meg lehet jósolni, pontot se fog idén szerezni az olasz. Hacsak nem lesz káosz.
Hosszú távon inkább Kovalainennel számolhat a Lotus. Ő sem találta meg még az igazi csapatot, (4 év, 3. csapat). Kovalainen igazán stabil pilóta, és ez pont jó a Lotusnak, járt már meg nagy csapatot is, ez is hasznos tapasztalat. Hosszú évekig "küzdhetnek" együtt, Heikki és a Lotus.
A tesztpilóta Fairuz Fauzy igazából azt hiszem azért kapta meg ezt a pozíciót, mert maláj. Sok mindent nem mutatott eddig.

 

Hispania Racing F1 Team:

Nr. 20: Karun Chandhok
Nr. 21: Bruno Senna

A Forma-1 történetének legspontánabb csapat. Bár már régen megkapták a jogot az indulásra, pénz nem volt a csapatnál, a kocsi pedig éppenhogy készen lett. A kocsi hihetetlen lassú, hogy meglegyen a kocsinak normális tempója, ahhoz az egész évet fel kell áldozni, és végigtesztelni kvázi a futamokat.
Minél jobban nőtt az aktuális sorozat respectje amelyben szerepelt, annál gyengébb eredményt nyújtott Karun Chandhok, aki aki Karthikeyan után újabb indiaiként bizonyíthat. Ha jobb kocsiban lenne. Így viszont egy dolga lehet. Sennát megpróbálni megverni.
Bruno Senna a csapattárs, akinek szintén csak egy GP2 2. helye van, de a név miatt mindenki odafigyel rá, és Chandhokot biztos megveri majd sokszor. Hogy lesz-e neki nagy F1-es karrierje az rejtély, de Nakajima, Piquet és Rosberg után egy újabb név éled újra.

 

BMW Sauber:

Nr. 22: Pedro de la Rosa
Nr. 23: Kobajasi Kamui

A Lotus után újabb visszatérője van a Forma-1-nek, a Sauber. A BMW-ből újjászületett csapat sokkal jobb, mint az abszolút újoncok, de van hova fejlődniük. Pénzügyileg, szponzorilag igen nagy bajban van a csapat, de mégsincsenek gondban, az idei évre megvan a szükséges pénz.
Ahogy a nagy Lotus mellett a Sauber, addig a nagy Schumacher mellett Pedro de la Rosa is visszatért. Bár 1999-ben mutatkozott be a Forma-1-ben, eddig csak 6 szezonban versenyzett, ebből 4 szezon volt teljes. Egy ideje csak tesztpilóta, így nyilvánvalóan neki is idő kell mire visszarázódik. 
A tavalyi igen meggyőző teljesítmény után meglepetés lett volna, ha Kobajasi nem kap ülést. A Sauberben tökéletes helye van, nincs rajta nyomás, és van lehetősége De la Rosa elé menni, emellett van mire fogni a gyenge szereplést (ha lesz olyan).

 

Virgin Racing:

Nr. 24: Timo Glock
Nr. 25: Lucas di Grassi
(Tartalék pilóták: Luiz Razia, Andy Soucek)

Ez a csapat is nagyon bíztató, ha a neveket nézzük, de egyelőre nem megy a dolog. Ha azt nézzük, hogy a nagyon sikeres Manor csapatról van szó, akiknek fejlett számítógépes rendszerük van, a Virgin cég nagy tulajdonrészt vállalt, akik tavaly a Brawnt támogatták. Ehelyett egy igen megbízhatatlan kocsit sikerült összehozni.
A Toyotánál stabil pilótává érett Timo Glock a csapat főpilótája, aki lehet, hogy túl nagy fába vágta a fejszéjét. Hihetetlen nagy szenvedés az, amit eddig nyújtott, de egy csöppet se lehet őt kritizálni ezért.
Lucas di Grassinak is sikerült végre a Forma-1-be bekerülni. Már egy ideje számon van tartva mint nagy reménység. Mindenhol képes kiugró eredményt elérni, illetve van amikor csak átlagos tud lenni.
Soucek, a Formula-2 tavalyi bajnoka, szégyen lett volna, ha nem talál helyet magának a Forma-1-ben, bár ez a tesztpilóta állás semmit se jelent. Luiz Razia pedig egy fiatal tehetség, ki tudja, egyszer talán a Forma-1-ben is láthatjuk.
 

kotkot 2010.03.21. 08:36

Itt a tavasz!

Bizony itt a tavasz, ami azt jelenti, hogy a motorsportban elindulnak a versenysorozatok! 

A tél nagyon rossz az autósportok kedvelőinek, hiszen pár téli fedett helyen illetve havon rendezett versenyen kívül nincs semmi érdemleges. De ne is beszéljünk a télről.

Amerikában elkezdődött a Nascar, az Indycar, a WTCC (egy magyarral is a fedélzeten), de ami a legfontosabb, elindult a Forma-1 2010-es szezonja is!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása